Kooperatív tanulás – Aronson mozaikmódszere

2022. máj 30. | Iskola

mozaikmodszer

Versengés és együttműködés az iskolában

A tanulók a legtöbb iskolában eleve versenyhelyzetben vannak egymással az egyéni minősítések és osztályzás révén, a rivalizálást pedig tovább növelheti az olyan iskolai gyakorlat, amely kitünteti az éltanulókat vagy élsportolókat és bünteti a lemaradókat. A rivalizálás azonban károsan hat az osztály és az iskola légkörére, illetve a tanulók biztonságérzetére, és sajnos az iskolai zaklatás is sokkal könnyebben kialakul versengő környezetben. Ezért fontos, hogy a pedagógus a versengést tompítsa, ellensúlyozza. Ennek fontos eszközei lehetnek az olyan kooperatív, csoportos feladatok, amelyekben a tanulók nem csak egymás mellett dolgoznak, hanem kifejezetten a közös, együttműködő munkában érdekeltek, ahol kölcsönös pozitív függésben vannak egymástól, és azt élik meg, hogy a csoport jó teljesítményéhez minden tagra szükség van.
Elliot Aronson világhírű amerikai szociálpszichológus az 1970-es években fejlesztette ki azóta széles körben elterjedt kooperatív tanulási módszerét, a mozaikmódszert, ami nagyon hatékonynak bizonyult az iskolai erőszak megelőzésében. Merthogy a „hogyan tanulunk” legalább olyan fontos, mint a „mit tanulunk”. A következőkben a mozaikmódszer lényegét mutatom be.

Hogyan fejleszti a mozaikmódszer a kooperációt?

A mozaikmódszer alapja, hogy az osztályt kisebb tanulócsoportokra bontjuk. Az együttműködéshez azonban ez még kevés. Aronson felhívja a figyelmet, hogy a kiscsoportokra bontás és a kiscsoportnak kiadott közös feladat, ha nem körültekintően alkalmazzuk, akár visszafelé is elsülhet. Kooperatívnak tűnő, de strukturálatlan tanulási helyzetben könnyen előfordulhat, hogy a kiscsoport egyszerűen leképezi az osztály (rivalizáló) dinamikáját, vagyis a hangadók a kiscsoportban is hangadók, a háttérbe húzódók a kiscsoportban is háttérbe húzódók maradnak, a közös munka pedig nem jár együtt az egyműködési készség fejlődésével.
A mozaikmódszer egy jól körülhatárolt módszert jelent. Angol neve (Jigsaw Group) a jigsaw puzzle-re, vagyis a kirakójátékra utal, kifejezve, hogy annak minden darabja nélkülözhetetlen a végeredményhez. A mozaikmódszer ugyanis a tanulási folyamatot olyan módon strukturálja, hogy az egyéni versengő magatartás nem lesz eredményes, csak az együttműködés. A sikerhez a tanulóknak minden társukra figyelniük kell, miközben azt is mindenki megélheti, hogy a többiek figyelnek rá, hiszen egy bizonyos tudással csak ő rendelkezik. Ha pedig a sikerhez mindenkire szükség van, a tanulók általában is másképp kezdenek el gondolkodni egymásról. „Ha minden tanuló feladatrésze fontos, akkor minden tanuló maga is fontos.”*

A mozaikmódszer 10 lépése

A következő 10 lépés** követésével tetszőleges órai tananyag feldolgozható a mozaikmódszerrel.

1.

Öt-hat fős kiscsoportokra bontjuk az osztályt, ezek lesznek az ún. mozaikcsoportok.

2.

Minden mozaikcsoportból kijelöljük az egyik tanulót csoportvezetőnek.

3.

Az aznapra kitűzött tananyagot öt-hat részre bontjuk fel. Ha például aznapra a tananyag I. Mátyás király, akkor ezek lehetnek a tananyagrészek: 1. Ifjúkora és a prágai fogság 2. Királlyá választása és trónralépés 3. Belpolitikája 4. Külpolitikája és háborúi 5. Házasságai, magánélete, halála 6. Udvari kultúra Mátyás korában

4.

Minden diákhoz hozzárendelünk egy tananyagrészt olyan módon, hogy minden mozaikcsoportban legyen egyvalaki, aki az adott altémáért felel. Így minden mozaikcsoport az összes tagja segítségével együtt le tudja fedni a teljes tananyagot. Fontos, hogy minden tanuló csak a saját témájára vonatkozó anyaghoz férjen hozzá.

5.

Minden tanuló elolvassa, feldolgozza a rá vonatkozó altémát.

6.

Az azonos eltémát feldolgozó tanulók átmenetileg elhagyják a mozaikcsoportot és ún. szakértői csoportokat alakítanak (pl. belpolitikai szakértői csoport, kultúra szakértői csoport). Itt közösen átbeszélik a saját témájukat, beszámolót készítenek róla és annak előadását elgyakorolják.

7.

Minden tanuló visszatér az eredeti mozaikcsoportjába.

8.

A tanulók beszámolnak a saját altémájukról a mozaikcsoport többi tagjának. A többi tag tisztázó kérdéseket tesz fel, hogy biztosan jól megértsék az adott tananyagrészt.

9.

A pedagógus figyeli a mozaikcsoportok munkáját és beavatkozik, ha szükséges. Még jobb, ha a mozaikcsoportot vezető tanuló önállóan kezelni tudja a helyzetet.

10.

A tananyag számonkérése minden diáktól. Ez az, amitől tétje lesz a mozaikcsoportos feldolgozásnak és amitől a tanulók valóban érdekeltek abban, hogy figyeljenek társaikra.

A mozaikmódszer eredményei

A mozaikcsoportos tanulási módszert évtizedek óta használják, így alkalmazásáról sok kutatási tapasztalat áll rendelkezésre. A mozaik módszer fő pozitív hatásai:
  • A gyerekek jobban szeretnek iskolába járni
  • Az osztály tanulási eredményei javulnak (elsősorban a hátrányos helyzetben levő tanulók teljesítményjavulása révén)
  • A tanulók önbizalma nő
  • A tanulók empátiás képessége javul

 

Források:
Elliot Aronson: Columbine után – Az iskolai erőszak szociálpszichológiája

*Aronson: Columbine után 137. old.
** https://www.jigsaw.org/pdf/JigsawBasics.pdf

Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:

Kövesd írásaimat a facebook-on is!

Vissza a főoldalra